Egy étterem ahova "csak úgy" lehetetlen betérni. A Corso. Mert hát az egyszerű utcai sétáló nem feltétlenül kutatja végig a Várkerület minden udvarát. Márpedig, ha éhes, és szereti a finomságokat, akkor a Corsot feltétlenül meg kell találnia. Igaz, ezt beléptünkkor nem sejthettük. Érkezik a pincér is, aki az asztalunkhoz kísér. A rendkívül fiatal, de láthatóan igen profi módon felkészített, lelkes és udvarias felszolgálónk elénk teszi az étlapot, mi pedig nagy gondba kerülünk. Nem tudunk választani. Természetesen a bőség zavara miatt. Nem szokásunk hosszasabban elidőzni az étlap elemzésén, de ezuttal érdemes. Rendkívüli hozzaértés jellemzi az összeállítóit. Bőséges a választék, nem hiányoznak a 2002-es év ajánlatai, ezekhez kulturált, szellemes, de nem kérkedő magyarázatokat fűznek, és az árak sem ostromolják az egeket. Ott az előe odakészített borlap, desszertlap -megint csak külön, mint az elegáns nyugat- európai éttermek többségében-, nem utólsósorban a gyermek étlap, benne az ételek felsorolása mellett többek között labirintus játék (bizony, bele lehet rajzolni, legfeljebb kicserélik utána). Mindez olyan gondoskodás a vendégről, hogy ezt követően némi túlzással már az is mindegy, milyen ételt tesznek elébe....