Sakurának hívják a japánok, mikor a cseresznyefák százainak ezernyi virága borítja be a fák ágait. A pillekönnyû szirmok jelzik a szemlélõnek, hogy visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz. Aki kihagyja a virágoktól szinte roskadozó fák látványát, bizony szegényebb marad egy felejthetetlen élménnyel.
Mire ezt a cikket olvassa kedves olvasó, már nem a virágok szépségével leszünk elfoglalva, hanem sokkal inkább a gyümölcs roppanós , húsos élvezetével. A cseresznye nem véletlenül örvend nagy népszerûségnek, mivel a téli hónapok után ez az elsõ fogyasztható friss gyümölcsünk. Kezdetben apró termetû, kissé vízízû változataival találkozunk méregdrágán, de az idõ haladtával bukkannak elõ megizmosodott, nagy szemû társai. A cseresznye a Közel- Keletrõl származó madárcseresznye nemesített utóda. Egyes feljegyzések szerint az ókori görög katonák ezzel oltották szomjukat. Tökéletes formája, szépsége, ragyogása és finom édes íze miatt az ókorban az istenek ételének hitték, és már akkor megkezdték nemesítését. A tölgyesekben található madárcseresznye hosszú utat tett meg, míg a híres római ínyenc, Lucullus asztalára került. A pontuszi Kerasuntból õ hozatott egy akkor kiválónak tartott cseresznyefajtát Itáliába. Kerasunt nevét õrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche szó is. Cseresznye szavunkat egyes vélekedések szerint a török hódoltságnak köszönhetjük, lévén ótörök eredetû szó. A Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz jelképe. Kínában az irodalmi nyelvezet kedvelt szava. A szó a csecsemõ és õszibarack szavak összetétele. A szépségek ajkát gyakorta hasonlítják a cseresznyéhez, míg a szépség állandó fokmérõje a cseresznye ajkú jelzõ. A cseresznyét enni kifejezés a szerelmeskedés kifinomult megnevezése. Csaknem ezer fajtáját tarják számon. Valamennyi õse a korábban már említett madárcseresznye, melyet vadcseresznyének is hívunk. Néhány neve álljon itt érési sorrendben. Münchebergi, Májusi, Pomázi, Biggareau, Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai, Margit, János, Sunburst, Solymári, Linda, Germersdorfi, Van, Stella, a már késõinek számító Hedelfingeni, a Kavics cseresznye, vagy a Katalin. Az idõk folyamán a gyümölcs egyes típusait különbözõ jelzõkkel kezdtük illetni, mint korai, kései, hosszúszárú, ropogós, fekete, gömbölyû, vagy egyszerûen óriás. Ki ne ismerné a Solymári gömbölyût, a Germersdorfi óriást, vagy a Pomázi hosszúszárút! Nehéz ellenállni a ropogós cseresznyének. Kínálja magát fényes bõrével, feszes húsával, ahogy talán egyetlen más gyümölcs sem. Evését nehéz abbahagyni. De miért is kellene? Fél kilót nyugodtan elfogyaszthat bárki egy ültõ helyében. Az érés után is élvezhetjük különlegességét, hiszen fagyasztva, aszalva, befõtt formájában könnyen hozzájutunk. Ízletes ételek készíthetõk a cseresznyébõl. Levesek, mártások, torták, sütemények. Kiváló kísérõje egyes fõételeknek is.. Kandírozott változatával sütemények díszítésekor és koktélok fogyasztásakor találkozunk. Elõszeretettel fogyasztjuk, gyümölcsteákban, önállóan, vagy keverékként. A gyümölcs leve némi meggyel és citrommal jégágyon pompás nyári frissítõ. Karrierjének csúcspontja egyes vélemények szerint, mikor pálinka képében kerül az asztalra. Végül álljon itt néhány érdekesség. Hazánkban szívesen ültették a szõlõsorok közé, mert a szõlõ elfagyása esetén a gyümölcs hozott gazdájának kárpótlást. Kérgét borba feloldva a köhögés ellen hozott enyhülést. Leveleit fehérborba áztatva állítólag különleges italt nyerhetõ Szárából gyógyfõzetek készítettek. A cseresznyemagokat lenvászonba téve, kályhán melegítve eleink melegítõpárnának használták. S végezetül ne feledkezzünk el arról, hogy ékszerként sem akármi. Elég csak a száraival a fülünk köré kanyarított cseresznyegömbökre gondolni. Jó barátokat, teli tálakat, jó cseresznyézést kívánok!
Üdvözlettel: Mészáros Tibor Schnitta díjas éttermi mester- Corso étterem
Boros cseresznyeleves
Hozzávalók: 50 dkg cseresznye 1,5 dl vörösbor 10-12 dkg cukor 1 dl tejföl 1 evõkanál rizsliszt (vagy burgonyaliszt, esetleg búzakeményítõ) késhegynyi fahéj 3 szem szegfûszeg csipetnyi só
Elkészítés: A cseresznyét mossuk meg és tegyük 7 dl vízbe. Tegyük hozzá a fûszereket és forraljuk fel, majd fõzzük 5 percig. Ezután öntsük bele a bort és a cukrot. Keverjük el a lisztet a tejföllel, öntsük a keveréket a levesbe, majd forraljuk fel újra. Várjuk meg, míg egyet rottyan és vegyük le a tûzrõl. Hidegen, csészékbe adagolva tálaljuk.
Csirke cseresznyével:
Hozzávalók: 1 csirke, 30 dkg cseresznye, 1 dl sherry, 4 dkg vaj,2 gerezd fokhagyma ,
1 teáskanál mustár 1 csokor petrezselyemzöld ,késhegynyi õrölt gyömbér
Elkészítés: A csirkét tisztítsuk meg, daraboljuk fel és sózzuk be. Melegítsük meg a vajat egy serpenyõben. Pirítsuk meg a szétzúzott fokhagymát, majd a csirkedarabokat is tegyük a vajra és minden oldalukat süssük aranybarnára. Tegyük a csirkedarabokat tûzálló tálba. A kimagozott cseresznyét rakjuk a hús köré. Szórjuk meg a fûszerekkel, majd locsoljuk meg a mustárral elkevert sherryvel. Fedjük le a tálat szorosan, és forró sütõben 40 percig süssük. Szerecsendióval ízesített burgonyapüré és ecetes cseresznye illik mellé.
Cseresznye Tiramisu
Hozzávalók: 25 dkg túró, 20 dkg porcukor, 1 pohár tejföl, 1/2 dl kávélikõr, 30 db babapiskóta 1 kis üveg kandírozott cseresznye, 2 dl meggy dzsem
Elkészítés: Keverjük habosra a túrót, a porcukrot és a tejfölt. A babapiskótát tördeljük össze, majd locsoljuk meg a kávélikõrrel. A kandírozott cseresznyét keverjük el a meggy dzsemmel. Kehelypohár aljára tegyünk túrót, rá cseresznyét, rá piskótát, majd megint túrót, piskótát és cseresznyét. A tetejére kevés túró kerüljön. 2-3 órára állítsuk hûtõbe. Díszítésként tetejét szórjuk meg reszelt csokoládéval, és rakjunk rá 1-2 mentalevelet.
|