Mert ugyanis két nagy merénylet is történt mindannyiunk kedvenc italával az elmúlt évtizedben. Az egyik, hogy már maguk a gyárak vizezik a sört, így lesz a hajdan 5,5%-osból 4, később 3,5%. A cél nyilván az, hogy minél többet igyunk meg ugyanakkora hatásért cserébe.
A másik nagy merénylet a mindenféle sörlimonádék és más módon ízesített, fűzerezett és tovább gyengített sörök megjelenése volt, én konkrétan majdnem elájultam, amikor a kilencvenes évek elején a németek már simán fantát öntöttek a sörhöz...
Pedig tudjuk: a sör keserű és a sör erős. Szerencsére idehaza nagyon feltámadt a kézműves sörök világa, fantasztikus főzdék kezdik ontani magukból a jobbnál jobb söröket. Olyannyira, hogy nem egy magyar kézműves sör komoly világversenyeket is tud nyerni.
Egyre többen tudják, hogy Budapesttől nem messze, Fóton húsz éve áll már a Fóti Kézműves Sörfőzde, jobbnál jobb sörökkel, amiket igazi hangulatos csatos üvegekben szerviroznak. A három állandó és rengeteg időszakos sörfajta közül mindenki megtalálja a maga kedvencét. A karácsonyi hangulatnak megfelelően mi most Sörapu narancsos - mézes gyömbérsörét ajánljuk, ami egy félbarna láger sör, karácsonyi fűszerezéssel. de senki ne gondolja, hogy ez egy édes-fűszeres likőr, mert nem az. Keserű bizony, pont amennyire kell. Csak a mellékizeiben remekül egyesíti a sört az ünnepi hangulattal.
De vajon hogyan látja Gyenge Zsolt sörmester a piac alakulását és a hazai viszonyokat. Erről faggattuk a fóti mestert.
Az emberek kézműves sörnek hívnak bármit, ami jobb a boltinál. Ön szerint egyáltalán mit hívunk kézműves sörnek?
Az összes munkafolyamat, onnantól kezdve hogy az alapanyag beérkezik az üzembe, ami az én és a kollégáim kezén konkrétan keresztülmegy. Tehát ha megérkezik a maláta, kibontom a zsákot, megszagolom, megnézem a színét, állagát,aztán ahogy megyünk tovább a folyamatban, ahogy megőrlik a malátát, gyakorlatilag szintén kézbe veszem és megnézem, hogy az az őrlemény valóban olyan-e, amilyennek lennie kell. Egy nagy sörgyárban mindezek automatizálva, gépesítve vannak, minálunk ez viszont szigorúan kézzel történik.
Ez igazából egy szemlélet is, nem?
Természetesen! Nálunk elég sok fizikai élőmunka is együtt jár ezzel, nálunk semmi sincs gépesítve. A mi sőrfőzdénk a malátát kézzel önti bele az üstbe, a malátatörkölyt kézzel szedik ki az üstből, a palackokat kézzel töltjük meg, a visszaérkező palackokat kézzel, illetve kézi mosóval mossuk át. Még a címkézés is kézzel történik, úgyhogy ha valami kézműves, hát akkor ez az.
Az Önök söreiben érezni a hosszú évek munkáját, a rengeteg tesztelést, a folyamatos termékfejlesztést..
Azért van könnyű dolgunk, mert a nagyüzemi sörök 99%-a egy kaptafára készül. Ha tartanánk most egy vaktesztet és összevásárolnánk a multik alapsöreit, rájönnénk, hogy nem lehet őket megkülönböztetni, egyensöröket gyártanak. Ezek nagy része persze teljesen iható, csak semmi izgalom nincsen bennük. Éveken keresztül ezekhez voltunk hozzászokva, ezeket kerestük.
Aztán jött a sörforradalom, Amerikában a hetvenes évek végén, amikor a Jimmy Carter akkori amerikai elnök a kisüzemi, házi, otthoni sörfőzést legitimizálta. Én onnan kezdve elkezdtek az emberek otthon, háznál sőrt főzni. És aztán ezekből a kis üzemekből nőttek ki az első kézműves sörfőzdék.
Most már ott tartunk, hogy Amerikában több mint tíz, talán közel húsz százalékát a megtermelt söröknek kézműves sörfőzdék állítják elő. És persze ezzel egyidőben otthon a házi sörfőzők elkezdtek régi recepteket nézegetni és persze találtak olyan, réges rég elfeledett sörfajtákat, mint például ami ma nagyon divatos, az IPA.
Az az érdekes benne, hogy régen Magyarországon hozzá lehetett jutni három fajta malátához meg három fajta komlóhoz. Egyáltalán nem volt választék. Ma a kereskedőknél legalább harmincféle malátából és közel száz komló fajtából válogathatunk. És ahogy a szőlőnél vannak évjáratok, persze a komlónál is vannak , minden év más és más, vannak jobb és rosszabb évek, és ez persze óriási variálási lehetőségeket ad. Annakidején ugye - mert én is a Köbányai Sörgyárból indultam, gyártottunk ott nyolc-tíz féle sört, amiből kettő, három volt karakteresen megkülönböztethető. A többi egy kaptafára készült, ugyanabból a malátából, ugyanabból a komlóból. Most pedig van kilenc sörünk, amiket nem lehet összekeverni egymással.
Ha valamilyen új receptben gondolkodnak, mi adja az inspirációt? A vevők kérései, nemzetközi trendek vagy saját ötletek?
Magyarországon van húsz-harminc sörfőzde, és minden sörfőzde a saját koncepciója alapján szakosodott, azaz megteremtette a saját arcát. Ezek között vannak, akiknél a gyümölcsös sörök dominálnak, vannak, akik az angol-amerikai típusú sörökkel foglalkoznak. Mi például maradtunk az európai söröknél, de mi erősen komlózunk és igyekszünk eleve különleges komlókat használni.
Önök ugye sörfőzdéket is építenek? Ezek iránt is megnőtt a kereslet?
Tudni kell, hogy ez egy nagyon nagy tőkeigényű beruházás, és a piac azért olyan nagy gyorsasággal nem nő. Most mi is építünk egy sörfőzdét Etyeken, ami remélhetőleg jövő év elején kész lesz. Általában pedig évi két, három sörfőzde épül az országban, több nem.
Kik az igazán nagy vevők önöknél? Sörözők? Éttermek? Szállodák? Fesztiválok?
Durván háromszáz értékesítési partnerünk van, kezdődött ez a romkocsmákkal, ahol ugye az újdonságra nyitott fiatalok és a nyugat-európai turisták keverednek. Aztán jöttek a sör szaküzletek, ezeből is van országszerte legalább tíz. Érdekes módon rengeteg borszaküzletbe szállítunk. És persze a prémium éttermek, illetve a Danubius-szállodalánc több szállodája is. És persze a hagyományos pubok, kocsmák.
További info, rendelés errefelé!
Értékelje az éttermet!
Kérjük, lépjen be a hozzászóláshoz!
Hozzászólás vendégként