A konyha viszont stabil vár, a lávakövön sült húsokkal (2600 Ft.) egyszerűen nem lehet hibázni, főképp kisgyerekeseknek, hiszen megadja azt az illúziót, hogy valóban mi készítjük el a húst. Szerencsére a mellé készített fűszervajak nem engedik, hogy elrontsuk a dolgot.
Hasonlóan legendás a csömöri Gombócleves (690 Ft.), ami valójában egy jóféle ragu, jó sok zöldbabbal és disznóhússal és persze a névadó krumpligombócokkal. Ezek persze jól mutatják, mikor készült a leves, ha kezdenek szétfőni, bomlani, akkor bizony lenne ok a panaszra. De szerencsére most is friss volt, talán citromléből lehetett volna kevesebb az alaplében.
A novemberben elmaradhatatlan libasült (2600 Ft.) is előírásszerű volt, kívül igazán ropogós, belül pedig omlósra főtt. A köretként felszolgált hagymás törtkrumpli+édes káposzta kombó is bőven átlag feletti volt, tehát ha szigorúan az ételek minőségét nézzük, ebben az árkategóriában teljesen jó minőséget kapunk a pénzünkért.
Sajnos a felszolgálás színvonala megint nem volt az igazi, a félházas étteremben gyakran eltelt 6-8 perc úgy, hogy a közelben sem volt egyetlen felszolgáló sem, illetve ha megjelentek, akkor is egy 72 órás ügyelet végén tartó kórboncok kedvességével tudtak csak kommunikálni. Az étterem tulaja egyébként megint ott cirkált a vendégek között, és büszkén tette zsebre a konyhának szánt dicséreteket, érthetetlen, miért nem látja ezeket a könnyen javítható dolgokat.
Sajnos a csömöri Zöldfa nem válik olyan kultikus, Pest-melletti étteremmé, mint például a kilencvenes évek Kopárcsárdája Piliscsabán. Talán pont a felszolgálás színvonala miatt.
Értékelje az éttermet!
Kérjük, lépjen be a hozzászóláshoz!
Hozzászólás vendégként